Ha nem érti, mi a gond az Északi-sarkon, nézze meg ezt a műholdfelvételt
Olyan hőhullám érte el az Északi-sarkot, amely a meteorológusok szerint az év ezen szakaszában abnormális.
Olyan hőhullám érte el az Északi-sarkot, amely a meteorológusok szerint az év ezen szakaszában abnormális.
A változó, szélsőséges időjárás pont a legnagyobb gabona-, rizs-, szója- és kukoricatermelő régiókat fenyegeti a legjobban.
Egy friss jelentés arra figyelmeztet, hogy akár a negyedével is csökkenhet a terméshozam a klímaváltozás miatt Etiópiában, a világ hetedik legnagyobb kávétermesztő országában. Emiatt pedig drágulhat a kávé.
Kutatók a klímaváltozás és a hurrikánképződés közötti összetett kapcsolatot igyekeztek feltárni.
Teljesen át kellene alakítanunk a társadalmi és gazdasági rendszereket ahhoz, hogy megelőzzük a katasztrófát. Az előrejelzések alapján ha nem változtatunk gyorsan és radikálisan, akkor 2050-ig ugyanígy pusztul majd a Föld.
Miközben felforr a bolygó, Európa sem menekül meg a felmelegedéstől egy elemzés szerint. A fővárosok és repterek környékei érintettek a legsúlyosabban.
Az ausztrál tengertudományi intézet kutatóinak sikerült olyan algákat "nevelniük", amelyek képesek a korallok számára extrém magas hőmérséklet elviselésére is.
Egy friss tanulmány szerzői az egyik legrosszabb forgatókönyvvel számoltak a globális felmelegedés kapcsán. Az eredmény nem túl szívderítő.
Európa-szerte egyre súlyosabb az aszály, víz nélkül pedig nincs sem élet, sem élelmiszer, legalábbis olcsó, biztonságos és bőséges semmiképp. Az egyre hevesebb és gyakoribb esőzések pedig csak tovább rontanak a helyzeten.
A koronavírus-járvány miatti korlátozásoknak köszönhetően csökkent az energiafogyasztás, soha nem látott mélységekben az olaj ára. Akár egy „most vagy soha” helyzetben is lehetnénk, hogy végleg leszámoljunk a fosszilis tüzelőanyagokkal. De vajon bekövetkezik ez? Vezető hazai szakértőket kérdeztünk meg arról, hogy milyen jövőt jósolnak az olajiparnak és a fosszilis tüzelőanyagoknak.
Egy természet helyreállításával foglalkozó ökológus hívta fel a figyelmet arra, hogy egyáltalán nem szabadna azt hinnünk, hogy „kiültethetjük” magunkat a klímaváltozásból.
A klímaváltozás miatt túlszaporodó planktonok számtalan problémát okoznak, és bár meglepőnek tűnhet, de a himalájai jég és hó olvadása is közrejátszik ebben.
Áttörést jelenthet az eredmény abban, hogy a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbbá tegyük a növényeket.
Többet ártunk a környezetünknek azzal, hogy most otthon maradunk, mintha repülőre ülnénk. És az is rossz hír, hogy a légszennyezettség csökkenése fokozza a globális felmelegedést.
Ha a jelenlegi mértékben nő tovább a Föld átlaghőmérséklete, akkor ötven éven belül 3,5 milliárdnyian leszünk, akiknek a lakóhelye elviselhetetlenül túlmelegszik.
Felfedezték a kutatók, hogy az algák tudnak géneket lopni a baktériumoktól, ezáltal jobban tűrik a stresszes, változó környezetet.
Ez azért nagyon jó hír, mert bebizonyosodott, hogy jóval gyorsabban tudnak alkalmazkodni a környezeti változásokhoz, mint ahogy korábban gondoltuk.
Duplájára emelkedtek az elmúlt két évben a szélsőséges időjárás okozta viharkárok a biztosító adatai szerint.
Kétszer akkor a pusztulás mértéke, mint amit a korábbi kutatások mutattak: a létfontosságú élőlények csökkenése Európában különösen nagy és ez a kutatók szerint sokkoló következményekkel járhat.
Nem elegendő a klímaváltozás megállításához az üvegházhatású gázok kibocsátásának a koronavírus-járvány miatt bekövetkező csökkenése – közölte Meteorológiai Világszervezet (WMO), arra sürgetve a kormányokat, hogy a járványból való kilábalás terveibe integrálják a klímaváltozási akcióterveket is.